Ólom az ivóvízben!
Magyarországon a vízszolgáltatók csak a vízóráig felelnek az ivóvíz minőségéért, vagyis az esetek többségében a magas ólomtartalomért felelős házon belüli vezetékek cseréje már a tulajdonosok feladata lenne.
A jó minőségű csapvíz eléréséhez az NNK a megfelelő tanúsítványokkal rendelkező otthoni víztisztító berendezés alkalmazását ajánlja (ólom eltávolítására is alkalmas) az ásványvíz fogyasztás is lehet egy megoldás, de hosszútávon nem gazdaságos, a cipelése megterhelő és a PET palackok pedig környezetszennyezők.
Az ólom mérgező nehézfém, egészségkárosító hatása ma már ismert: többek között számos idegrendszeri problémát okozhat, figyelem, és viselkedészavart, hallásproblémákat, vesekárosodást, IQ-csökkenést, növekedési zavarokat okozhat.
Viszont, olcsó volt régen, könnyen megmunkálható, így már régóta használták a vízvezetékek, bekötéseknél, és vezetésénél. És nem tudták, mitől halnak korán az emberek. A használatát viszont csak a hetvenes években tiltották, ki is cserélték több lakásban és lakóépületekben. Az egyes lakások saját vízvezetéke lehet még ma is ólomból. Merthogy a csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, de az ólomcsövek részleges, szakaszos cseréje sok esetben ront a helyzeten, több ólom oldódhat ki a vízbe maradék ólomcsöves szakaszon. A csapvíz kifolyatása viszont jelentősen csökkenti az ólomtartalmat az ivásra, főzésre szánt vízben, de ez jelentős vízpazarlást idéz elő.
Közegészségügyi szempontból a csapokat fogyasztás előtt legalább 1 percig folyassa.
Ivásra és ételkészítésre a hideg vizet használja.
Várandós nők, csecsemők, számára egyéb forrásból származó víz (pl. ásványvíz) felhasználását javasolják ivás és ételkészítés céljából.
Amennyiben a csapvízben határérték feletti (10 μg/l) ólom koncentráció mutatható ki, egészségi szempontból javasolt valamilyen módon csökkenteni annak koncentrációját. Végleges megoldást az ólomcsövek teljes cseréje jelenthet, a tömblakásoknál sajnos ez csak összefogással lehetséges, mert nem elég kicserélni az ólomcsöveket a lakásban külön-külön ha nem a lakóépületben szükséges. Az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten, mivel az eltérő összetételű (réz, ólom stb.) vezetékek összekötése különböző elektrokémiai folyamatok miatt az ólomcsőből való kioldódást elősegítheti, így fokozva az ólom veszélyt.
Azonban az ivóvíz-hálózatban található ólomcsövek teljes körű cseréjének megvalósulásáig az alábbi védekezést tehetjük:
Fogyasztás (ivás, főzés, ételek, italok készítése) előtt az ólom tartalomtól függetlenül mindenképpen folyassa ki a csapot! Fontos, hogy ivás, főzés, ételek és italok készítéséhez kizárólag a hideg vizet használja, ugyanis a meleg víz jobban oldja a fémeket, így az ólmot is!
Forralással a víz ólom tartalma nem csökkenthető, sőt a párolgás miatt a visszamaradó vízben koncentrálódik.
Az ivóvízben lévő ólom mennyiségének csökkentésére átmeneti megoldásként szóba jöhet bizonyos típusú otthoni víztisztító berendezés mely az Á.N.T.SZ. engedéllyel rendelkezik.
Érdemes tájékozódni a készülék vásárlása előtt.
Elég nehéz meghatározni, hogy mely területek érintettek, inkább a házak, illetve a városrészek vízelosztó hálózatának a kora lehet egy indikátor, ami utalhat arra, hogy ólomcső lehet jelen. Pont emiatt egy települést elég nehéz jellemezni annak tekintetében, hogy a vize az ólom szempontjából kifogásolt vagy nem. Ráadásul az ólomkoncentráció egy épületen, de akár egy lakáson belül is jelentősen változhat.
Ez napszaktól is függ, például a stagnálási idő miatt, vagy egy átlagos nap folyamatos használat után, mikor a csövekben folyamatosan áramlik a víz, és nincs lehetőség nagy mennyiségű ólomkimosódásra.
Elkészült Magyarország ólomtérképe mely részletesen tartalmazza az ólomszennyeződéssel fertőzött területeket.
